Gyakran ismételt kérdések a riói olimpia (2016) judo kvalifikációját illetően - 2015.09.23.

1. Minden ország egy helyre jogosult a kontinentális kvótából. Ez azt jelenti, hogy egy férfi kvótára ÉS egy női kvótára jogosult?

Nem. A kontinentális kvóta egyetlen versenyzőt jelent országonként. Ez garantálja, hogy judóban megint minimum 120 ország vegyen részt ezen az olimpián.

2. Hogyan történik a kontinentális kvóta alapján történő kvalifikáció?

Miután a direkt kvalifikáció befejeződött (súlykategóriánként a 22 legjobb férfi 22 különböző országból és súlykategóriánként a 14 legjobb női versenyző 14 különböző országból a világranglista alapján), minden kontinens arra fókuszál, hogy megtalálja a legjobbját (a legmagasabb pontokkal rendelkezőt) férfiak és nők, valamint a súlycsoportok között a világranglista alapján. Ezen versenyzők mindegyike a 22/14-es vonal „alatt” van. Amikor találnak egy ilyen versenyzőt, akkor ő jelölésre kerül az olimpiai kvalifikációra. Következésképpen az országa kikerül a kontinentális kvóta listából. Ezt a folyamatot addig ismétlik, míg elfogy a kontinens kvótája. De közben végig él az a szabály, hogy maximum 2 versenyző/súlycsoport/kontinens kvalifikálhatja magát a kontinentális kvóta alapján.

3. Ha egy országban direkt kvalifikálja magát egy (vagy több) versenyző a világranglista alapján, akkor az adott ország másik versenyzője számításba jöhet a kontinentális kvóta kvalifikációra?

Igen, a kontinentális kvóta feltételei mind egyformán vonatkoznak a kontinens országaira, nincsenek kivételek.

4. A kvalifikációs időszak most két éves. Mi pontosan az időszak?

2014. május 30. – 2016. május 30.

5. Egy versenyzőnk direkt kvalifikálta magát. Mi történik, ha lesérül az Olimpia előtt és nem tud indulni? Cserélheti a nemzeti olimpiai bizottság?

Csak akkor, ha ugyanezen országból van egy másik férfi versenyző a 22 ország/férfi között, vagy a 14 ország/nő között a világranglistán. Csak a legjobb helyezettek versenyezhetnek az Olimpián és nem cserélhető a sérült versenyző akárkivel. Képzeljük el, hogy x megugorja magasugrásban az olimpiai kvalifikációs szintet, mondjuk 228 cm-t. Lesérül, és helyette az ország küldi y-t, akinek a legjobb eredménye 198 cm. Ez esetben, y egyetlen értéke csak az, hogy ugyanabból a nemzetből való, mint x.

6. Ha egy országon és kategórián belül több versenyző is van a legjobb 22 nemzet férfiaknál határon belül / legjobb 14 nemzet nőknél határon? Akkor melyik indulhat az olimpián?

Ha több versenyző is tudná magát kvalifikálni a súlycsoportban egy adott országban, akkor a nemzeti szövetség / nemzeti olimpiai bizottság dönt arról, melyikük képviseli az országot az Olimpián.

És ha két különböző súlyban is direkt tudná magát kvalifikálni?

A válasz hasonló. A nemzeti szövetség / nemzeti olimpiai bizottság dönt arról, melyik súlycsoportban képviselheti a versenyző az országot az Olimpián.

7. Vannak tartalékok arra az esetre, ha egy kvalifikált versenyző sérülés vagy egyéb okból visszalép az indulástól?

Igen. Amint elkészül a direkt kvalifikációs és a kontinentális kvalifikációs lista, elkészül a tartalékok listája is a világranglista maradék versenyzői között a helyezésük alapján.

Lesz egy határidő a cserére a Játékok sorsolása előtt?

A legkésőbbi időpont egy versenyző cseréjére: 2 órával a sorsolás előtt. Ezt késői versenyző cserének nevezzük, és azt a politikát követi, amelyben megállapodott az IJF, Rio 2016 és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A késői versenyzői csere a 8-as válasznak megfelelően kerül kiosztásra.

8. Van valami különbség a cseréket illetően a direkt kvalifikált versenyzők esetében és a kontinentális kvóta alapján kvalifikáltak esetében? És mi a folyamata a tartalékok jelölésének?

Igen, van különbség:

Direkt kvalifikációs csere: Abban az esetben, ha ugyanazon országnak ugyanabban a súlyban van még férfi versenyzője a 22 ország/férfi között vagy nőknél a 14 ország/nő között, akkor abban az esetben ő a tartalék. Minden más esetben a direktben kvalifikált atléta egy olyan versenyzővel van helyettesítve, aki a világranglista legmagasabb helyén van a kategóriában a tartalék listán tekintet nélkül a nemzetre, vagy a kontinensre.

Kontinentális kvóta csere: ha egy kontinentális kvóta alapján kvalifikált versenyző kerül cserére, akkor a tartalék lista legmagasabb pontjával rendelkező versenyző indul helyette, aki ugyanarról a kontinensről való, tekintet nélkül a súlycsoportra, de szem előtt tartva a kontinentális kvóta feltöltési szabályait: csak egy országonként és csak kettő súlyonként.

A tartalék versenyzők nevezése szigorúan a hivatalos visszalépés bejelentésének „dátum vagy óra” elven alapszik. Más szavakkal, a hivatalosan visszalépett versenyző rögtön cserélődik a következő tartalékkal a direk vagy a kontinentális kvóta alapján.

Abban az esetben, ha egyszerre 2 versenyző lép vissza, például a nemzeti szövetség ugyanazon emailben 2 versenyzőt mond vissza, akkor a direkt kvóta versenyzőket cserélik előbb és utána másodszorra a kontinentális kvóta versenyzőt.

9. A Grand Prix-k és Grand Slamek rendezőinek megvan az a nagy előnyük, hogy 4 versenyzőt is jelöljenek egy kategóriában. Mind a négy megkapja a pontokat?

Nem. Ezen eseményeknél úgy szól a szabály, hogy csak a két legjobb hazai versenyző kaphat pontot a világranglistán. Pontegyenlőség esetén automatikusan a magasabb helyezettnek jár a pont. Ha az is egyenlő, akkor a nemzeti szövetség dönti el, kinek menjen a pont.

10. Mi történik, ha az IJF megváltoztatja jövőre az egyik kvalifikációs esemény dátumát? A pontok mindig érvényesek 24 vagy 12 hónapig?

Normál esetben a pontok elfeleződnek vagy nullázódnak a hét kezdetén (hétfő), méghozzá azon hét kezdetén, amely sorszámban követi azt a hetet, amelyben a verseny volt az előző évben – tekintet nélkül arra, hogy egyik évről a másikra változik egy eseménynek a dátuma. Az olimpiai kvalifikációban a következő szabályok vannak érvényben:

az olimpiai kvalifikáció első periódusának minden eseménye 50%-ban számít;

az olimpiai kvalifikáció második periódusának minden eseménye 100%-ban számít.

Az első periódus 2014. május 30-tól 2015. május 25-ig tart. A második 2015. május 30-tól 2016. május 30-ig.

Kivétel az Európa Játékok, amely Eb is volt egyben és a 2. periódusban volt, de csak 50%-ban számít. A másik kivétel a zágrábi GP, ami 2015 májusában volt, de 100%-ban számít, mivel a 2016-os zágrábi GP nem eseménye a 2016-os kvalifikációnak. Maximum 12 eredmény számítható a kvalifikációban. 6 eredmény az első periódusból, 6 a második periódusból.

11. A Rio 2016 olimpiai kvalifikáció 2014. május 30-án indult. Ez azt jelenti, hogy ott 0 pontja volt mindenkinek?

Nem. A világranglista mindig ebben a rendszerben folytatódik és mindig lehet a világranglista alapján IJF eseményen kiemelni. Az, hogy az olimpiai kvalifikáció 2014. május 30-án kezdődik, csak annyit jelent, hogy ettpől a dátumtól kezdődően az egyén nem veszti el az érvényes pontjait a 2 éves kvalifikációs időszak végéig, 2016. május 30-ig. Minden 2014. május 30 előtt megszerzett pont elveszik, amikor lejár a kvalifikációs időszak 2016. május 30. után.

12. Milyen versenyrendszer és milyen ranglistát használnak majd az Olimpián a kiemeléshez?

Negyeddöntős vigaszági rendszer, kiemelés: a világranglista 2016. május 30-i állapota alapján a legjobb 8.

13. Egyéb tanács a nemzeti szövetségeknek?

Igen. Ha súlyosan sérült versenyzőnk van, aki kvalifikálta magát, de nem fog tudni indulni, arról kérjük, értesítsék az IJF-et 2016. május 30. előtt, mert a jelölése és a későbbi visszamondása negatív hatással lehet a szövetség kontinentális kvóta alapján történő cseréire.

Az IJF angol nyelvű összefoglalója: KLIKK IDE!