A judo ünnepe: átadták az UTE felújított judotermét! - 2015.09.20.

Csaknem három hónapos megfeszített munka után pénteken délután ünnepélyes keretek között átadták az UTE felújított judocsarnokát. A Megyeri úti létesítményt nagyon sok edzésen és versenyen fogják jó kedvvel használni a magyar judósok.

Már a csarnokhoz közeledve látszik a változás, szembetűnő a két új kijárat (ezeket a törvényi előírások miatt, vészkijáratként kellett létrehozni), az új nyílászárók, s néhány előkészület, amely a következő lépcsőt, a külső felújítási munkálatokat (szigetelés, külső burkolás) készítette elő.

Nagy nap volt szeptember 18-a az UTE életében, hiszen előbb a birkózók megújult csarnokát, majd a judósok otthonát adták át, ugyanazon a délutánon. A judocsarnok átadásánál Őze István, az UTE klubigazgató jelenlétében Nagy István, Újpest alpolgármestere és Bardóczi Gábor, a Magyar Judo Szövetség alelnöke vágta át ünnepélyesen a lila szalagot.

Az UTE csarnokát szinte minden judós ismeri, hiszen a legkisebb korcsoportoktól kezdve a felnőttekig mindenkinek rendeztek itt már versenyeket. A körülményekkel is mindenki tisztában volt, évtizedek óta nem jutott komolyabb fejlesztésekre, s a komor hangulatú, lelakott terem láttán az ember alig akarta elhinni, hogy a magyar judósok évek óta a világ élvonalába tartoznak.

„A londoni olimpia után vetődött fel, hogy a sportágfejlesztési program keretében az UTE termét is felújíthatják. Az elképzelésekből terv és költségvetés készült, amely végigjárta a maga útját, az MJSZ elnöksége és a Magyar Olimpiai Bizottság is áldását adta rá – mondta Petrányi Imre, az UTE judo szakosztályának vezetője, aki büszkén mutatta meg az új csarnokot.

– A költségvetés végül ötvenmillió forint fölé emelkedett, nagyon sok támogatást kaptunk a Nemzeti Sportközpontoktól, de az UTE is minden segítséget megadott, és rengeteg munkát beleraktak a klub tagjai, a szülők, barátok, de Újpest önkormányzata is segített.”

A fontosabb változásokról szólva Petrányi Imre elmondta: kicserélték az épület valamennyi nyílászáróját, az új ablakok távvezérlésű motorokkal nyithatóak-zárhatóak, de viharérzékelővel is rendelkeznek, vagyis kedvezőtlen időjárás esetén önmaguktól bezáródnak.

Teljesen kicserélték a lelátórendszert, amely így két-háromszáz főnek nyújt kényelmes elhelyezést, s lehetővé teszi azt is, hogy a versenyeket a korábbiaknál sokkal kulturáltabb körülmények között rendezhessék meg. A nézőtéren kapott helyet két hosszú zsűriasztal, amely egy teljes elektronikai rendszer vezérlésére lesz képes, innen irányíthatják majd a videobírókat, az eredményjelző táblákat, a hangosítást. A szakosztályvezető szerint ugyanolyan rendszer működik majd itt, mint a világversenyeken – természetesen „piciben”. A tatamin így a vezetőbírón és a két versenyzőn kívül csak a két edző tartózkodhat majd a viadalokon.

Teljes felújításon esett át a küzdőtér is, a korábbi dobogót elbontották (52 zsák szemét került innen a konténerekbe), s újat építettek – ebben egy szülő is nagy szerepet vállalt magára, Tóth Dénes milliós értékű faanyagot bocsátott ingyen a judósok rendelkezésére.

A terem teljes festést, tetőszigetelést, fűtéskorszerűsítést kapott, de az egyik leglátványosabb újdonság mégis az a csaknem száz négyzetméteres galéria, amely két tágas helyiségnek is otthont ad, itt kerül majd sor a nevezésekre, sorsolásokra, fogadásokra az egyes viadalokon. Az UTE új csarnoka hamarosan „élesben” is bemutatkozhat: október 4-én vasárnap itt kerül majd sor az U23-as országos bajnokságra. Minden érdeklődőt várnak szeretettel!

A salakos focipályától a judós otthonig

A megnyitó után Horvay Sándorral, az UTE rangidős edzőjével beszélgettünk a terem múltjáról. Kiderült, hogy korábban ezen a helyen, a focistadion mellett fekete salakos focipálya szolgálta az akkoriban a kontinens legjobb csapatai között jegyzett lila-fehér együttes utánpótlását, majd a hatvanas években, Dániel Ernő elnökösködése idején „fedett barakkot” húztak fel ide, hogy a költséges téli edzőtáborozások helyett itt alapozhassanak a Dózsa labdarúgói.

Egy TF-es ismeretségből kialakult barátság indította el aztán a judósok ügyét a hetvenes években: Hólya István, a klub későbbi elnöke – aki igen jóban volt a judós Horváth Istvánnal – harcolta ki, hogy a focis barakkot délutánonként, esténként a küzdősportosok is használhassák, így az ökölvívók és a birkózók mellett a judósok is otthonra leltek.

Néhány évvel később megépült a birkózók és a bokszolók új csarnoka, így a területet megkaphatták a judósok, akkoriban készült el a jelenlegi csarnok vasbeton szerkezete is. „Ilyen szép azonban még sosem volt ez a csarnok” – tette hozzá Horvay Sándor, s ha valaki látta, neki hihetünk!

Forrás: Judoinfo.hu