A judo egy testnevelési rendszer. Japánban az óvódától az egyetemig erre épül az iskolai testmozgás. Ha csak azt tekintjük, hogy Japán a világ egyik vezető hatalma lett, és itt élnek legtovább az emberek (10 évvel hosszabb az átlagéletkor mint Magyarországon), akkor feltétlen figyelemmel kell kísérnünk, miképpen érték ezt el.

A természeti környezet és az iparosítás között meglévő problémák mellett sikerült megőrizniük lelki békéjüket, és az új világ kihívásainak megfelelniük. Ezt tükrözi a civilizáció ártalmainak nagyon ellenálló emberi szervezetük. Mindenképpen ajánlatos a legjobbtól tanulni, hogy ne kelljen a jólét hajnalán végigjárni egyéb rögös utat.

A gyermekkor meghatározó az ember életének alakulásában. Első állomásként a mi társadalmunk az óvodai foglalkozásokra épít, ezért kell elkezdeni a legjobban bevált életviteli minták átvételét már ebben az életkorban. Ismertessük meg a gyerekekkel a judo alapjait. Nem kell hozzá más, csak néhány szőnyeg. A kicsik megtanulják a fegyelmezett együttdolgozás élményét. Akik ebben a formában készülnek az iskolai életre, előbbre tartanak társaiknál.

Be kell mutatni milyen eszközökkel, hogyan dolgoznak a testnevelési foglalkozáson a judokák, a kontroll csoporthoz képest mennyivel tartanak előbbre. A judo segít a képi gondolkodásban, vizuálisabbak lesznek a gyerekek társaiknál. A mindennapos tevékenykedéseik során a jobb agyfélteke működését egyensúlyba hozzák a ballal. A legfontosabb talán, ami egész további életükre kihat – ezért érdemes korán elkezdeni –, az eséstanulás.

Egyrészt a kicsi gyermek nem olyan merev mint a felnőtt, másrészt könnyebben elsajátítja ezt, a számára természetes mozgásformát. Gondoljuk el, hogy a további életében a balesetek elkerülése, a sérülésmentes élet mennyi életörömöt hoz. A testi épségünk védelme szorosan hozzátartozik egészségünkhöz. Talán ez az egyik titka a hosszú életnek. Nincs szorongás veszélyhelyzetben, mert ez a sport megtanít a kritikus helyzetek leküzdésére.

Természetesen nem késő iskolás korban sem elkezdeni. Úgy, mint az úszásra (7-8 éves kor), erre a sportra is van kedvező kezdő időpont. Legcélravezetőbb 8-10 évesen kezdeni. Tapasztalataim alapján az iskolaérés időszaka is ajánlható. Tehát – úgy, mint az úszást – a helyes eséstechnikák kivitelezését is meg kellene tanítani gyermekeinkkel. A magyar sportéletben a küzdősportoknál – orvosilag versenyeztetéshez – a 10 éves kort fogadják el alsó korhatárként.

Az életben előforduló döntési kényszerhelyzetekben biztosan jobban határoz az, akinek edzéseken a rossz vagy jó döntései nyilvánvaló kiértékelésben részesülnek – győzelem vagy vereség. Idősebb korban méginkább fontos a rendszeres mozgás. A japán gimnasztika (Taiso Nippon) a távolkeleten az idősek mindennapos tevékenységévé vált. Egy-egy sajgó izmot, nehezen mozgó izületet, vagy akár belső panaszokat (gyomor, bél, tüdő, szív) orvosolnak vele. A lekerekített, nem agresszív mozgások, kicsit lassan, de igen hatékonyan hatnak az emberi szervezetre. Az évek során kialakuló súlyfelesleg kezelésére is jótékonyan hat. Az emberek vitalitása megmarad, vagy gyorsan visszatér egy esetleges betegség után. Ebből következik, hogy a rehabilitációs szakaszban (a küzdelem kivételével) nagyon hatásos a felépülésre.

Amikor a judo felosztásáról beszélünk, meg kell említeni az élesztési eljárásokat, a kappot. Itt nem csak arról van szó, hogy az edzésen vagy a versenyen sérült judokákkal mit kell csinálni, hanem az évszázados gyakorlat alapján jótékonynak ítélt eljárások használatáról beszélünk. Például fél perc alatt megszüntethető a legerősebb fejfájás, vagy az orrvérzés. Lehetőség van a bioenergia átadására is.

Összegezve elmondhatjuk, hogy a judo az 5 évesektől a 70 évesekig ajánlható minden korosztálynak, nemre való tekintet nélkül.

Forrás: Nagy György, Ősze Attila: JUDO KYU VIZSGÁK